Tegnap estétől folyamatosan havazik, annyira megörvendtem neki, hogy gondoltam idemásolom nektek a számomra legkedvesebb téli verseimet és mondókáimat, hadd élvezzük ezeket mondogatva a megkésett telet, havat:
Szalai Borbála
Fehér lesz minden
Hópihe
libben,
hópihe
lebben:
táncolva
szállong
egyre sűrűbben..
Fehér lesz
minden,
fehér lesz
menten!..
Nézd, már az
ösvény
eltűnt a kertben...
Pálfalvi Nándor
Esik a hó
Napreggeltől napestig,
hulldogálva hó esik.
Szempilládra mint a toll,
rászállott egy hó csokor.
jaj de buta ez a Bodri,
hópelyheket akar fogni.
Ott a bácsi kalapja,
hóval van már kirakva.
A háztetők úgy fáznak,
paplan alatt pipáznak.
Nemes Nagy Ágnes
Hóesésben
Szakad a hó nagy csomókban,
veréb mászkál lent a hóban.
Veréb! Elment az eszed?
A hóesés betemet.
Nem is ugrálsz, araszolsz,
hóesésben vacakolsz.
Fölfújtad a tolladat,
ázott pamutgombolyag.
Mi kell neked? Fatetõ!
Fatetõ!
Deszka madáretetõ.
Kányádi Sándor
Betemetett a nagy hó
Betemetett a nagy hó
erdôt, mezôt rétet.
Minden, mint a nagyanyó
haja, hófehér lett.
Minden, mint a nagyapó
bajsza, hófehér lett,
csak a feketerigó
maradt feketének.
Mondókák:
Az éjjel nagy hó esett
Az éjjel nagy hó esett,
havas lett az utca,
A kis Jancsi elesett
Havas lett az orra.
Nem ütötte meg magát,
Jót mulatott rajta,
Tovább csúszott Jancsika
S hopp, leesett újra.
Nagy a hó
Nagy a hó igazán,
Fut a sí, meg a szán,
Hej, hó, lecsúszik a
Jani meg a Ferkó.
Száll a hó
Száll a hó, fut a szán,
Szarvas húzza szaporán.
Szánkón ül a kis Kató,
Széllel szállni nagyon jó.
Jaj de nagyon hideg van,
Ropog a hó alattam.
Vígan csúszik a kis szán,
Most örülök igazán.
Hull a hó, hull a hó,
Lesz belőle hógolyó,
Erdő,mező megáldja,
Lesz derék bundája.
Esik a hó, térdig ér már.
Hóból épül hófehér vár.
Abban lakik a hóember,
hócsatázni velünk nem mer.
Tudok én egy igazán jót!
Hozzuk elő a kis szánkót!
Egyik húzza, másik tolja,
csússzunk le a domboldalba!