Pár évvel ezelőtt 4 fiú kivételével csupa lány járt a csoportomba. Ilyen sok kislánnyal nem igazán volt mit harcról, lovas katonákról beszégetni (legalábbis nem úgy) Március 15.-e alkalmából.
Ők olyan igazi kislányok voltak, szerettek szoknyába járni, táncolni és sokat kézimunkázni. Ezért is döntöttem úgy, hogy velük nem huszárcsákót, hanem pártát készítünk. (A fiúknak felajánlottam a csákó készítést, de ők is pártát akartak.)
Hát ilyenek lettek:
Hozzávalók:
- piros kartonlap
- piros szalag
- piros gumi (méterárú üzletben kerek kapható, de megteszi a fehér is)
- fehér, szegélyekhez használt csipke vagy ahhoz hasonló zsinór
- jó erős ragasztó
- apró gyöngyök
A csatába induló katonákat lányok, asszonyok búcsúztatták. Ők valószínű, hogy zászlóval, zsebkendővel integettek, tisztelegtek.
Weöres Sándor: Nincs szebb a virágnál…
Nincs szebb a virágnál,
szép szál katonánál,
libegő, lebegő
zászló lobogásnál.
Jön már, jön a század!
Nézd a katonákat!
Fegyverük, vaskezük
védik a hazánkat.
Hadd lengessék a zászlókat a lányok pártában!