2014. december 25., csütörtök

Karácsony

Istentől megáldott, békés, meghitt, szeretetteljes Karácsonyt kívánok minden kedves ide látogatónak és blogtársaimnak, akik hűen követték bejegyzéseimet :)


Tamáska Gyula: Mond el!
 
Mielőtt eloltod a gyertyát,
s elmúlik a karácsonyi láz,
tégy számadást újra magadnak;
Épült-e benned a lelki ház?

Mondd el… Mondd el, ha nem is kérdik,
hogy találkozásod volt vele
S ebben az áldott karácsonyban,
számodra is volt üzenete.

Mondd el, hogy gazdagabb lettél,
s Benne hited szárnyakat kapott,
és cserébe a rossz szívedért,
önmagából egy részt adott!

 Mielőtt eloltod a gyertyát,
és becsukod csendben Bibliád,
köszönd meg mindnyájunk nevében,
– az első karácsony éjszakát!

2014. december 7., vasárnap

Karácsonyi dobozok

Ezek a kis karácsonyfára is aggadható dobozok még a tavaly készültek, de utolsó percben, ezért nem jutottam oda, hogy megmutassam nektek. Gondoltam, ha már most a két pici mellet nem jut időm új díszeket készíteni, legalább ezekkel büszkélkedhessek :)
Egyszerű elkészíteni, ha akad otthon ragasztó szalagtól megmaradt karton guriga, színes karton, szélesebb és keskeny szalag, ragasztó.






2014. december 4., csütörtök

Mikulászsák

Az idén besegítettem a Mikulásnak, ami a keresztgyermekeinket illeti. Kis zsákocskákat varrtam polár anyagból, hogy legyen mibe rejteni a finomságokat. Ilyenek lettek:



 
Reméljük, hogy virgács nem kerül melléjük.

Nótás Mikulás.
Flótás pikulás.
Jön a sok jóval.
Hegedűszóval.

Csellón muzsikál.
Csizmám tele már.
Mosolyog, hallgat.
Haza úgy ballag. 
Gryllusz Vilmos dala
 
Holnap estére ideér, legyetek jók gyerekek!

2014. november 29., szombat

Advent

Minden advent kegyelem:
vétkem jóvátehetem.
Minden advent vigalom:
Isten Úr a viharon!
Minden advent érkezés:
átölel egy drága kéz!
Minden advent alkalom:
győzhetsz saját magadon!
Minden advent ítélet:
így kellene - s így élek!
Minden advent remegés:
Isten felé epedés!
Minden advent ima is:
Uram, fogadj be ma is!
 Ürögdi Ferenc: Minden advent

 (idei egyszerű adventi koszorúnk)

2014. november 8., szombat

Őszi ajtódíszek / ceruzatartók

Az elmúlt két év alatt a rengeteg pelus miatt sok szemeteszacsit vásároltunk a speciális pelustartóba, ami egy műanyag karikán van rajta. Mikor az első ilyen karika leürült a párom megkérdezte, hogy mi legyen vele, "megtartjuk" - volt a válaszom.
Most, hogy ismét ősz lett (lassan már tél lesz) s újabb őszi gyermeknapot terveztünk tartani, nagyon jól jöttek ezek a karikák :) Csodaszép ajtódíszeket készítettünk belőlük a gyerekekkel, természetes anyagokat felhasználva.
Ez itt a minta (amit én készítettem):



Ezek a gyerekek munkái:




A legkisebbek kiürült konzervdobozból ceruzatartókat készítettek. Ilyenek lettek:





S mivel őszi gyermeknap, akkor hozzá történet is dukál, de nem másolom ide az egész történetet (Google-be bepötyögtetve megtaláljátok), csupán a kedvenc részletemet belőle:
         "Te tudod a nevemet?" - kérdezte a kis manó.
"Persze, hogy tudom! Én alkottalak!" Éli lehajolt, felemelte és maga  mellé ültette a padra. "Hm" - szólalt meg a mester elgondolkozva, miközben a szürke pontokat nézte. "Úgy látom gyűjtöttél néhány rosszpontot!"
"Nem akartam, Éli! Tényleg nagyon próbáltam jó lenni!"
"Gyermekem, előttem nem kell védekezned, én nem foglalkozom azzal, mit gondolnak rólad a foltmanók."
         "Tényleg?"
"Tényleg. És neked sem kellene. Hát kik ők, hogy jó vagy rossz pontokat osztogassanak? Ők is ugyanolyan foltmanók, mint te. Amit ők gondolnak, az semmit sem számít, Pancsinelló. Csak az számít, amit én gondolok. És szerintem te nagyon értékes manó vagy!" Pancsinelló felnevetett.
"Én értékes?! Ugyan mitõl? Nem tudok gyorsan járni. Nem tudok magasra ugrani. A festék repedezik rajtam. Mit számítok én neked?"
Éli Pancsinellóra nézett, rátette a kezét a kis favállakra, majd nagyon lassan így szólt:
"Az enyém vagy! Ezért vagy értékes nekem." 
Max Lucado: Értékes vagy

Hát kell ennél tőbb? Mert nekem nem :)

Kiscipők

Ezek a kis pampók, cipő gyanánt készültek a keresztlányom születésnapjára, akinek van egy Dóri nevű babája s az a hír hallatszott felőle, hogy a közelgő hidegben megfázik a lába. Hát varrtam neki kiscipőket, ilyenek lettek:







Ezt már a szülinapos fényképezte:


2014. szeptember 30., kedd

Pöttyös

Mire 6 hetes lett a kisfiam, megtartottuk a keresztelőt. Erre az alkalomra készültem meghívóval, az ebédhez terített asztalra kis pampókkal és természetesen tortával is :)
A meghívók aránylag hamar elkészültek, miután megtaláltam hozzá a megfelelő papírt. A nagyobbik fiam keresztelőjére készülve eldöntöttem, hogy nem lesz kék (az túl megszokott - ezért is volt akkor zöld), de másodjára is fiúval ajándékozott meg Isten, így nem volt nagy a választásom (lilát szeretettem volna, de nem találtam megfelelő kartonpapírt), így lett kék pöttyös:


Minden meghívott tányérján volt egy kis pampó. Annak, aki egyedül jött egy teljes pár, aki pedig a párjával, annak egy fél pár díszítette a tányérját a nevével (ültetőkártya szerepét is betöltve).
Három hétig készültek, mert két apróság mellett nehéz haladni a kitűzőtt feladattal, de végül lett eredmény (igaz, kék pöttyös masnit rögtön keresztelő után hoztak a boltba, de sebaj, nekünk így is tetszett):




És keresztelőre virradó éjszaka, valamikor hajnaltájt, a kedves párom segítségével, elkészült a pöttyös torta is: 10 tojásos piskóta, csokikrém, és saját készítésű fondant. Hamar elfogyott, mindenki dícsérte:



:)

2014. augusztus 16., szombat

Gólyahír

Most, hogy már itthon vagyunk, és sikerült kicsit a gép elé ülnöm, megosztom veletek is kedves blogtársaim, olvasóim, hogy megszületett a kistesó :)


Két gyermekes anya lettem! Ez örömmel, izgalommal tölt el.
Egy ideig biztos nem lesz időm új bejegyzésre. De igyekszem hetente benézni hozzátok :), hogy ne maradjak le semmiről.

További szép nyarat!

2014. július 12., szombat

VBH - Játéknap

Idén egyéni dönts elé állítottuk a gyerekeket: el kellett dönteniük, hogy melyik úton szeretnének célba érni – a rövid, könnyű, feladatoktól mentes úton vagy a hosszú, feladatokkal teli, nehéz úton. Isten is minden nap próbára tesz minket, választások elé állít. Van amikor a hosszú és nehéz út a helyes választás, néha a rövidebb. Noénak, Gedeonnak, Ruthnak és Dávidnak is választani kellett, hogy válaszolnak-e a hívásnak, teljesítik-e a feladatot, segítőtársak lesznek-e s kiállnak-e az ellenség ellen harcolni.


RÖVID ÚT
-    ahol nincs semmiféle tennivaló, kivéve cél előtt a hét valamelyik aranymondását felmondani.

HOSSZÚ ÚT
-    aki ezen az úton megy végig 5 feladat vár rá:

1.    Hálaoltár építése
Kellékek: egy hokedli, téglák vagy nagy lapos kövek, pár faág
Feladat: a hokedlire, ami a sziklát jelképezi a szétszórt téglákból és faágakból oltárt építeni Noénak

2.    A „gyapjú” kicsavarása
Kellékek: egy tál víz, nagyobb darab rongy, 1 darab vizes pohár
Feladat: megtölteni a poharat vízzel a rongy segítségével (ahogy Gedeon is tette a gyapjúval)

3.    Búzaszemek szedegetése
Kellékek: kinder tojás belsők golyók közé keverve és fűbe szorva
Feladat: úgy felszedni őket a földről, hogy a térdünket nem hajlíthatjuk meg / be (a nagyoknak a szemüket be is kötöttük)

4.    Célba dobás
Kellékek: konzerv dobozok 6 darab, labda
Feladat: csupán a legfelső dobozt eltalálni és ledönteni

5.    Aranymondás
A hét valamelyik aranymondását felmondani hibátlanul

A célba érkezve, megbeszéltük, hogy milyen volt az út, érdemes volt-e rajta végigmenni, jól döntött-e vajon stb. Minden célba érkező gyereket megjutalmaztunk. A gyerekek egytől egyig a hosszú utat választották, így nem kellett azon törjük a fejünket miben legyen más a jutalmuk azoknak, akik a rövid úton mennek A gyerekek ajándéka: VBH kitűző volt és golyóstoll.

2014. július 11., péntek

VBH – idén is Bibliai gyermekhét

Az idei bibliai gyermekhét témája a Válaszút volt, amit július első felében szerveztem a gyülekezet fiataljaival, a KOEN jóvoltából (a részletes programról itt olvashattok). Minden nap újabb és újabb bibliai történetet dolgoztunk fel a gyerekekkel, s természetesen nem csak sokat játszodtunk mellette, hanem kézimunkáztunk is.
Az első nap Noé története kapcsán beszélgettünk arról, hogy Isten szemében ki a bolond, s ki az okos, illetve, hogy hogyan látták, látják ma ezt a kérdést az emberek. Idén is kerestünk alternatív kézimunkákat, amik kreatívak, s a gyerekek által kedvelt technikával készülnek.
Így születtek a csodaszép szivárvány – lepkék (mobil), illetve a szivárvány ceruzatartók:



A második nap Gedeonnal indultunk harcolni, s megtanultuk, hogy a kicsi sereg is elég, ha Istenbe veti bizalmát. Ezen a napon (mivel cserépedényeket megfelelőt nem találtunk) papírpohárkákat festettünk, sőt mi több ritmust is megtanultunk vele ütni, amire a hét dalát is rá lehetett énekelni:





Harmadik nap Ruthal és Naómivel indultunk útnak, s megjegyeztük, hogy Isten minden helyzetben törődik velünk. Ezért is készítettünk búza és zab magvaival díszített képrámát:



Dávidról és Góliátról beszélgettünk a negyedik napon, s arról, hogy Isten erőssé tud tenni, ha segítségül hívjuk. A történetből kiindulva a fiúk parittyát készíthettek (és nem csak), a lányok pedig lapos, sima köveket dekorálhattak szalvétával:



Ötödik napon Dávid királyságáról esett szó, hidat építve Krisztus felé, aki a legalázatosabb Király. E beszélgetés kapcsán szó esett arról is, hogy Isten felmagasztalja, naggyá teszi az alázatosat. Ezen a napon egy nagyon egyszerű dobozkát hajtogattunk, majd laskával / száraz tésztával díszítettük (az eredeti ötlet egy frigyláda készítése volt):





A hét pikk-pakk véget ért, de előző évekhez hasonlóan egy játéknappal zártunk, amelyről egy következő bejegyzésben írok bővebben :)